Szállj, szállj magasra, szíveink reménye
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Ragyogj elõttünk fénynek oszlopával:
Szent bíztatással.

Hogy jó az Isten, ráüt a viharra,
Vidám szivárványt szõ a borulatra;
Igéje napfény, az ragyog felettünk,
Mitfélne lelkünk?

Óh jó az Isten, a mi sziklavárunk,
Nem tart soká már bûnben bujdosásunk.
Az ígéretnek földjére érkezünk,
Jézus az nekünk.

Õ lesz a váltság élet-birodalma;
Változz’ örömre szívünk aggodalma.
Az elhagyottnak lesz már pártfogója,
Oltalmazója!

S lesz, lesz hitünknek diadalma, teljes,
Atyánk az Isten, irgalmas, kegyelmes,
A szeretetnek fényes napja jõ fel
Idvezítõnkkel!

Szállj hát magasra, szíveink reménye,
Vezess el minket Jézusunk elébe,
Elsirni könnyünk’ édes örömünkben,
Szeretetünkben!

Cimke: , ,

Videó



Bejegyzés közzétéve ekkor 2008, november 20th, csütörtök idő 05:02 ebben a kategóriában: Advent, Adventi versek, Minden ami Karácsony. Kövesd a hozzászólásokat RSS 2.0 bejegyzésben.

Nincs hozzászólás

Szólj hozzá te is!

Neved (beceneved) (*)
E-mail (nem publikáljuk) (*)
Weblap (ha nincs, HAGYD ÜRESEN!)
Hozzászólásod