Megiszom én a bort, mert szeretem,
De néha megy belém nagy nehezen;
Azonban rajtam nem fog ki soha,
Minden dolognak van oka-foka.
“A kancsó zsarnokszív” – azt gondolom -
“Ki kell belőle a vért ontanom!”
S e gondolatra kancsóm kiürűl,
Készítették bár feneketlenűl.
Cimke: bor, október, ősz, szőlő, szüret, szüreti vers
Videó
Bejegyzés közzétéve
ekkor 2008, szeptember 19th, péntek idő 23:19 ebben a kategóriában: Októberi versek, Őszi versek, Szüreti versek.
Kövesd a hozzászólásokat RSS 2.0 bejegyzésben.
Nagyon szuper vers;mar csak azert is mert Petofi Sandornak nagyon jo koltemenyei vannak.