Én a magas égre néztem, önzőn,
s nem láttam, hogy itt a földön
kihunyni készül egy gyertya-láng.
Apám elment, s ott a sírnál,
ahonnan mégegyszer visszanézett,
sírtam, s nem gondoltam semmi szépet.
Most az idő már új lapot nyitott,
s a szavak miket számba adott,
megértek talán, hogy formát öltsenek.
Apu, most elmondom Neked,
amit úgyis tudtál, bízom benne,
bár nem volt szavakba öntve,
hogy erős karó voltál nékem
sorsom orkános szelében.
Hajóm alatt Te voltál a hullám,
s árbócomon a vitorla,
mi sérült életemet gyengéden
biztonságos partra sodorta.
Fészek voltál, ahová vissza-szállhatott
lelkem, ez az örök vándorló madár,
s röptettél, mikor hivott a látóhatár.
Nem kérdeztem meg soha Tőled,
hogy beváltottam-e reményeidet,
mikor kóborlásaimra idulva
arcomra csókoltál útlevelet.
Nem mondtam el soha, mit álmodtam,
pedig álmaimat is Tőled kaptam,
most már tudom, mert úgy váltak valóra
mintha abban is a Te kezed volna.
Most felnézek, és kinyitom az eget
még egy percre, hogy elmonjam Neked,
hogy megnyugtassalak, nem vagyok árva,
mert itt vagy velem, a lelkembe zárva,
s most én őrizlek, védelek,
míg felettem is elszállnak a hűtlen évek.
S mielőtt bezárulna az ég,
még két szót felkiálltanék,
mit ritkán mondtam, azután elengedlek:
Apu, szeretlek!

Cimke: , ,

Videó



Bejegyzés közzétéve ekkor 2008, november 1st, szombat idő 02:23 ebben a kategóriában: Apa versek, Halottak Napja, Kegyeleti versek idézetek, Mindenszentek. Kövesd a hozzászólásokat RSS 2.0 bejegyzésben.

11 hozzászólás

1.  Piroska
2009, november 1.

Kedves, meghato!

2.  ..nemTomKi
2010, július 5.

..

3.  Török Ferenc
2010, szeptember 7.

Apám májusban ment el. A temetési szertartás végén a sírnál befejezésképpen a testvéreimmel közösen elszavaltuk ezt a verset. Hárman vagyunk testvérek, három egyenlő részre bontva a verset mondtuk el a saját szakaszunkat úgy, hogy egymás mellé állva mindig az lépett előre legyet, aki soros volt a szavalásban. Legvégül pedig Israel Kamaka Túl a szivárványon című számát hallgattuk búcsúzóul.
Később visszahallottam, hogy tetszett a megjelenteknek, hogy nem egy pap kántált a bűneinkről.

4.  melinda
2010, október 9.

Édesanyám hét éve halt meg december 07.-én.nem tudom elengedni mindig kimegyek hozzá és mindig mondom neki hogy szeretem,rossz nélküle felnötnek lenni.

5.  Mikrobi
2010, október 30.

Feri, nagyon helyes! Eszedbe ne jussanak a bűneid és még véletlenül se imádkozz édesapádért! Elég az érzelmekre hatni, mindenki sírjon egy jót, aztán mehettek zabálni!

6.  ember
2010, november 1.

Mikrobi te egy érzéketlen ember vagy..az állatok is kikerülének..

7.  Eda
2010, november 30.

Halál! Légy átkozott, ki szertelenül aratsz,
Mert ily fiatal lelket csak úgy elragadsz.
Látod, a szülőknek meghasítod szívét,
Hisz gyermekükben látták életük örömét.
Gyász ül most a házra, melyben megjelentél,
Hol egy ártatlan gyermeket végleg elveszejtél.
Ki lesz már ezen túl a jó szülők vigasza?
Ki lesz most már nékik az életben támasza?
Ki mondja ezen túl: – játszhatnám még, anyám?
Minden jóra nevelj, egyetlen, jó apám!
Elment hát örökre a szülők büszkesége,
Nélküle oly fájdalmas a napok szürkesége.
Szülői szív fájdalma nem tud megnyugodni,
Magzatuk sírjához kell most már kijárni.
És ott búslakodni, folyton csak zokogni,
Fájó panaszáradatot a kis dombra rásírni.
- Nem foghatom kezed, egyetlen gyermekem,
Nincs már vigasságom, nincs már fiam nekem!
Vádollak hát téged, könyörtelen halál,
Ki nagy szívfájdalmunknak okozója valál!
Mért vitted el őt még, hisz nem véthetett neked,
Mért van, hogy őt szemelte ki gonosz, sötét szemed?
Igazságtalanságaid soha meg nem szűnők,
Hát ezért is gyűlölnek a gyászoló szülők!

8.  Eda
2010, november 30.

Volt egyszer egy mese,
nem mondták el végig,
nem jutottak tovább csak a közepéig,
beleszólt az élet ebbe a mesébe,
amikor a legszebb volt, akkor hagyták félbe.

9.  Ivett
2011, szeptember 21.

A dédnagymamámat ma temették el nagyon szomorú egy nap ez számomra.A múlt hét előtti szombatján halt meg és nagyon nehéz nélküle hisz annyi mindent tett értünk. A férje és fia mellé temették el…..De rájöttem: Nem múlnak ők el kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyok,álmok,évek. ♥ Nyugodj békében Kedves Dédnagyszülőm!<3

10.  Ivett
2011, szeptember 21.

A dédnagymamámat ma temették el nagyon szomorú egy nap ez számomra.A múlt hét előtti szombatján halt meg és nagyon nehéz nélküle hisz annyi mindent tett értünk. A férje és fia mellé temették el…..De rájöttem: Nem múlnak ők el kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyok,álmok,évek. ♥

11.  sahkira
2011, október 31.

AZ EMBER EGY OLYAN LÉNY AMIG ÉLSZ BÁNTANAK DE MAJD HA NEM LESZEL MEGKÉRDI MÉRTIS BÁNTOTAM HOL VANAK MÉRTEK ÉS A BÁNAT MERT Ö VOLT DE MÁR NINCS JÓ LENE HA ITLENE:(((

 

Szólj hozzá te is!

Neved (beceneved) (*)
E-mail (nem publikáljuk) (*)
Weblap (ha nincs, HAGYD ÜRESEN!)
Hozzászólásod