Ül egy ágon hét veréb,
figyelnek a neszre,
de nincs senki, aki most
őket elijessze.

A macska is elaludt,
napsütötte ágyon,
fecsegnek a verebek,
felette az ágon.

- Úgy hírlik, hogy veszélyes
állat ez a macska,
de nézzétek a lustát,
kifeküdt a napra.

Egér meg a padláson
a szalonnát rágja,
mi szükség van erre a
világ lustájára?

Zavarja el gazduram,
üssön a hátára,
de felriadt a macska,
a gonosz pletykára.

Talpra ugrott hirtelen,
a hangos csivitre:
- Megálljatok elmegyek,
hozzátok vizitre!

A verebek nem kértek
a látogatásból.
Huss! Máris elrepültek,
a virágos ágról.