Ígérem nem zavarok többé, elmegyek
Egy lány félre lép utadból
Kivel hajdan együtt élted életed.

Csodás 1 év áll mögöttünk
De az időnk lejárt, erről döntöttünk.
Kimondott szó vagy csak sejtelem
A vége ugyanaz:Megszakadt bennünk a szerelem.
Veszekedés, vita könnyekben
Véget ért miről azt hittük végtelen.

Sírtad már magad álomba csendesen?!
Úgy hogy ki melletted fekszik
Nem sejt semmit sem….!!!
A csillagok rideg fényét bámulva éjszakákon át
Mert kit szeretsz, nem is sejti szíved bánatát!

Így teltek az órák a napok a hetek
És úgy éreztem, már elveszítettelek.
Feladtam s a könnyebb útra léptem
Szívedet szívemből ki kellett tépnem!
Nem bírtam már tovább a bánatot,
Kit szeretek inkább elhagyom
Mintsem megvárjam hogy meghalok…
…meghaljon bennem a játék,a mosoly,az izgalom.

Sajnos el kell hogy engedjelek
Ígérem:
Többé nem kacérkodom veled.
Szívem szakad bele, de nem tehetek mást
Ha hited meghagyom bennem, az csak árt.

„Gondolj rám, őrizz meg engem a szenvedély múltán
Ha véget ér ígérd meg azt, hogy néha gondolsz rám!
Hogy ha majd egészen távol jársz, ha szíved máshoz húz is tán,
Kérlek ne feledj el végleg, gondolj néha rám!”
Szívedben kibérelnék egy rejtett helyet
Hol sok év múltán is még benned élhetek…
Mert én soha-soha el nem feledlek!

Szeretlek!

Előre is elnézést azoktól akik véletlen saját soraikra bukkannak az enyémek között, de annyira szépek voltak hogy úgy éreztem fel kell használnom őket…remélem ezzel nem vívom ki senki haragját!
Még kezdő vagyok… :)

pont nekem valoak

Titkoltam sok hónapon át,
Szívem mindenegyes vágyát.
Féltem elmondani mit érzek,
Féltem, mert azt hittem,
Hogy emiatt elveszítelek téged.

Szörnyen fájt mikor láttam,
Hogy szíved mást zár magába.
De talán itt az idő, hogy felejtsek,
Hogy minden emléket mélyen elrejtsek.

Tudom jól, elrontottam nagyon,
S hiába mondom: nem volt alkalom;
Hisz lett volna, csak gyáva voltam
Füledbe súgni legbenső vágyam.

De nem akarok többet hibázni,
Mélyen a szívembe akarlak zárni.
Talán itt az idő, hogy elmondjam,
Téged szeretlek titokban.

Szeretlek, mert az vagy aki vagy,
Szeretlek, mert megmutatod önmagad.
Megnyílsz az emberek előtt,
De bezárod kapuid a bánat elől.

Manó szeretném, ha tudnád,
Te vagy az akiért az életemet adnám!

Remélem tetszik… :)

szerintem ennek a helyzetnek nincs olyan megoldasa amelyik mindket fel szamara jo legyen. Nem biztos hogy az o erzelmei a tiedet tukrozik es ebben az esetben nagyon fogsz szenvedni. A leg eszszerubb hogy felejtsd el de sajat tapasztalatbol tudom hogy lehetetlen. Nekem egy 5 eves kapcsolatom van amiert feladtam mindent :hazzasagot, baratokat es buszkeseget de neha ugy erzem hogy minden hiaba valo es nagyon kellemetlen erzes. Ezert en azt tanacsolom hogy gondold meg jol es merlegeld hogy mit nyerhetsz es mit veszithetsz es mindig legyen a szemed elott a teny hogy az eletben semmi sem tortenik ok nelkul. annak is lehetett valami oka hogy akkor szakitottatok valamint annak is hogy most ujra talalkoztatok es ujra szakitottatok. Szerintem ebben az a lenyeg hogy megertsd hogy a ti utjaiok nem kehetnek kozosek es probalj meg tovabb lepni.

Huu de filozofikus voltam…… Na nekem ezt mondja az eszem de a szivem most sem ert egyett….. ez nehez valasztas…. nincs jo dontes….szerintem barmit is valassz szenvedni fogsz hisz a te boldogsagod mastol fuggg… az o dontesetol….es ha netan o melletted dontene nem tudom mennyire boldogitana a tudat hogy egy hazzassag felbomlott…. na meg ott vannak a gyerekek…. idovel ha melletted is dont nehogy teged okoljon ha megromlik a gyerekeivel a kapcsolata….. nehez…..nagyon nagyon nehez……. :-(

Tudom hogy fáj,
Ne is tagadd,
Itt a vállam,
Kisírhatod magad.

Szia Rita en 18eves vagyok es meg szinte semit sem tudok a szerelemrol csak anyit h engem egy honapja ghagyot el a pasim ugyanezert mert azt mondta h viszamegy a csaladjahoz mert imadja alanyat es nem akarja elvesziteni es inkab engem hagy el, de szeret mai napig. Ha teleg szereted harcolj erte es ha o is szeret es boldogok akartok leni adjatok fel mindent mert csak igy lehetek azok. Szerintem ez az en velemenyem mas megoldas nem nagyon latszik. Uljetek le es beszeljeytek erol. Harcolj erte ha szereted.

Megismertelek,szivem ekkep repdesett,de elvettek melollem es igy a honapok karba vesztek.Utoljara elmondanam,de nem hallgatsz meg,minden gondolatod a barataidon jar,kilepek az eletedbol,bar nem tagadom,sosem foglak elfeledni.
Szeretnem,ha evek multan vagy honapok,napok,orak hosszu emlekezete utan,egy szep emlek lehetnek.Az ami volt,elmult de a sebek megmaradnak.
Nem kivanom a rosszat,csak a jot,bar buszkesegem nem engedi,eled allnek elmondani mit erzek,de te elfeledtel,mas jobbnak nyilvanult mint en.

SZépek a versek de ne felejcsétek ,hogy a remény hal meg utojára

Sziasztok,nagyon szepek a versek! Nagyon tetszenek,csak egy kicsit szomoruak!!!!

leirom ide ami faj es aki tud az adjon tanacsot nekem!!! Szerelmi haromszogben voltam amiben en csak szorakozast kerestem /eloszor/ csakhogy nagyon beleszerettem a fiuba es most o dobott mert jobb a regi de tudom hogy szeret haggyam feledni vagy beszeljek vele valaki aki tud adjon tanacsot mert mar megorulok kerlek segitsetek eggy orulten szerelmes lany!!!!!

Szivet melengeto versek kisirtam magam de most jobb

ezek nagyon jók csak eggy baj van velük hogy túl jók

Szépek a versek ;) :’(

Sziasztok!Örülök,hogy rátaláltam erre az oldalra,számtalan igazán szép és tartalmas verset/idézetet találtam itt,köszönöm!Most én osztanám meg egy saját “költeményemet”.Egy hónapja,életemnek egy nehéz időszakában a véletlen folytán megismertem valakit,akire vártam egész eddigi életemben,és aki szintén megtalálta bennem azt akit eddig keresett.Beleszerettem,azt hittem,ennél boldogabb már nem is lehetek,ám sajnos pár hét után éreztem,hogy valami nincs rendben részéről,és elmondta,hogy önmaga sem tudja miért,de ő nem érez szerelmet irántam,csak egyfajta mély lelki társi,már-már testvéri kötődést.Így bármennyire nehéz,maradtunk pusztán barátok.Akkor írtam ezt a kis verset:

„Ajándék volt a Sorstól, hogy utamba ejtett,
Köszönöm neki minden csókod, mit ajkamon felejtett,
Köszönöm, hogy kezem hagyta kezedbe fonódni,
Néhány éjen át engedett hozzád simulni!
Köszönöm a Veled homokként pergő értékes órákat,
Köszönöm, hogy lényed feledtette velem, mi is a bánat.
Köszönöm a bizalmad, az erőt, s lelkesedést, mit adtál,
S köszönöm, hogy hozzám mindig őszinte voltál!
Hazudhatnék most Neked, de nem teszem,
Ott bent, valahol mélyen még mindig reménykedem…
Bolond szívem titkon még mindig szüntelen kutat,
Hiszi, hogy egyszer szíved kulcsához megtalálja az utat…
Ő még várja a pillanatot, hogy megcsókolj, átölelj,
De józan lelkem súgja neki: ne bízz, e pillanat nem jön el…
Alig múlt el pár hét amióta megismerlek
De ennyi is elég volt, hogy örökre szívembe vésselek…
Már „Szívembe zártalak, kis kulcsom elveszett,
Többé a szívemből kijönnöd nem lehet”.
Nehéz elengedni azt, kivel elképzeltél boldog éveket,
Kivel fel tudtad volna nevelni gyermeked,
S kivel talán le tudtad volna élni az egész életed…
Nehéz valakit viszonzatlanul szeretni,
De még nehezebb megtanulni az érzéseim feledni…
Nehéz most könnyeim patakjára gátat építeni,
Nehéz most szívem fájdalmát bárhogy enyhíteni…
Nehéz elfogadnom, hogy kit szívből tudnék szeretni,
Társaként féltett titkaimat szívébe letenni,
Eggyé válni vele száz forró éjszakán
Arra csak barátként tekinthetek ezután…
De ha Te is szeretnéd, én ezért mindent megteszek,
Csak adj nekem időt, hogy ….(becenév)M-ként „elfelejtselek”…
Hisz élet útvesztőjében már csüggedten keringve
Lelkedben végre rátaláltam egy ritka, ragyogó kincsre,
Melyről azt hittem, talán nem is létezik,
Csak bolond szívem képzelgései szövik,
És mely nem lehet az enyém, ezt el kell fogadnom
De szeretném, ha tiszta fénye elkísérhetne utamon.
E különös világban Lelkedben lelkem végre társra talált
És ha csak barátként is, de szeretnélek megőrizni egy életen át…”
/Liaram (K.Zs. 25/L),2010/

Liaram
Ez a vers nagyon jó.
Szívhez szól és meg indító.
Pont rám és a volt barátomra igaz.
Köszönöm,hogy meg osztottad velünk ezt a csodálatos verset.

Már eltűnt régen a hajó veled
És én még mindig kendőt lengetek
s amíg távolba réved a szemem
arcod vonásait idézgetem
S a szélben mely hajamba beletép
Ott érszem még a kezed melegét.
De mindez búcsú már, tudom
Elnyel a távol mint egy ősvadon.

Pókok szövik be lépteid nyomát,
Holnapra új lakót kap a szobád.
S elönt a hétköznapok bús sora
mintha nem is lettél volna soha…
Csak én állok még itt.De már kodot
lehel a tenger árnyékod mögott, s míg lengetem a kendőm, lengetem:
Emléked lassan eltemetem-

Pici szívem pici szám mind a kettő téged kíván (:
(L)

Nagyon szép és szeretlek mig élek
és imádlak egyetlenem…
szivem tüske….
soha ne feledd….
I:::M::::A::::D:::L:::A:::K!

Nagyon szépek amiket irtatok,és nagyon meghatóak..Nekem nagy a bánatom elvesztettem ëletem nagy szerelmét, és nemtudom,h mit tegyek mert még mindig nagyon szeretem.Segitsetek,h mít tegyek.

Megkérnélek rá, hogy szeress,
de látom,hogy fáj ez neked,
így hát inkább hagyjuk egymást,
vége lesz már nemsoká!

Ez csak egy kis részlet, amit írtam….nincs még kész…de most nagyon ki vagyok, s ezzel pedig talán picit könnyítek magamon…15 hónap után lett vége a kapcsolatomnak most…és eszméletlenül nehéz…nem tudok aludni, nem tudok enni, a szívem pedig majd ki esik…:(

“Álmodtam szépről, álmodtam jóról, álmodtam egy lánytól kapott csókról.
Álmodtam arról, hogy fogod a kezem, álmodtam arrór is, hogy szeretsz te engem.
Álmodtam éjszakákról, álmodtam nappalokról.
Hogy soha többé már nem engedsz el karjaidból.
Álmaim csak kettőnkről, hidd el hogy rólunk szól.
Mikor reggel felébredek, rájövök hogy hiányzol.
Hiányzik az érintésed,a féltő ölelésed.
Hiányzik a szemed, a szád, minden apró rezdülésed.
Azt kérdezem Istentől, hogy miért nem vagy velem,
Hogy miért nem foghatom most sem a két kezed.
De választ nem kapok, így hát magamba fordulok,
És újra és újra, csak álmodni akarok.”

A porvotcaive insight! Just what we need!